2017.05.01

Bolyongva a fogyasztás labirintusában 4.rész

A mezőgazdaság, mint élelmeink alapja

 
Termelni saját szükségletre.
 
Ez lenne a legalapvetőbb dolog, hogy szükségleteinket magunk állítanánk elő, rögtön érzenénk a fenntarthatóság határait, de a városi élet kevésbé teszi ezt lehetővé. Mégis akinek van valamennyi lehetősége annak érdemes ezt az utat is járni. Hiszen a saját magam által termeltről van a legtöbb információm, azt tudom leginkább befolyásolni. A megtermelt termény, pedig épp olyan mintha pénzt nyomtatnák, tehát gazdasági szempontból is egy helyes út.

A termelés módja azonban már felveti az első szempontokat, a hogyan termeljünk, milyen termelési mód szolgálja leginkább az egészséges élelmiszer és a környezetünk védelmét, a helyi gazdaság védelmében tett  szempontokkal együtt.

A No .1 , a biodinamikus mezőgazdasági mód, mely térségünkben még nem elterjedt, így nem választható termék a piacon, de megemlíteni akkor is fontos, hogy tudjuk, mindig van másképp. 

A biodinamkus mezőgazdaság abban különleges, hogy nemcsak az előállított élelmiszer magas minőségét szolgálja, és nem is csak a termőföld jó minőségben való megtartását, hanem az itt alkalmazott un. preparátumok a föld humusztartalmának megújhodását, homeopatikus gyógyulását eredményezi, nem kevesebb lehetőséggel, mint sivatagi homokból, vagy agyagos talajból való porhanyós zsíros termőföldet varázsolva. Alkalmazása nagyobb területeken lehetséges, ahol a növényi és állati termények egy rendszeren belül biztosítja azt a  körforgást, mely a kívánt cél eléréséhez szükséges. A növényvédelem fő részét maga a minőségi föld biztosítja annak magas ásványanyag tartalmával, melyből a növények életerős testet növesztenek, mely a kórokozókkal, időjárási körülményekkel szemben így a legerősebbek. Bővebben: Sivatagból paradicsom
 
Bio gazdálkodásban előállított terményeknél fontos szempont, hogy a minél természetesebb növény- és talajvédelmet alkalmaznak. Ezek pontos lehetőségeit és szabályait Magyarországon a Biokontroll Hungária Kft. ellenőrző rendszere fémjelzi, azonban kisebb gazdaságok, akik nem tudják ennek a minőségbiztosítási ceremóniának magas költségeit vállalni, hasonlóan elveket alkalmazva termelnek,  ökológiai gazdaságnak nevezzük őket. Gyakorlati tapasztalat,hogy azok a gazdák, akik belső indíttatásból lépnek erre a termelési módra, mindig igazabbak és megbízhatóbbak, mint akik üzleti alapon társultak ehhez a termelési módhoz. Az így előállított élelmiszer beltartalma szintén magas, de a gazdaságba kívülről hozott alkotók, szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy mennyivel több környezeti terhelés szükséges ahhoz, ha egy élő rendszert nem önmagában támogatunk és vesszük ki belőle a szükségest, hanem kívülről támogatjuk a működéséhez szükséges alkotókkal. ( magvak, növényvédő szerek, szerves trágya….stb) Bővebben: Nemes Mátyás A bio kertészetről…
 
–  múlcsos technológia: szintén az ökológiai gazdálkodás sorába tartozik, a föld humusztartalmának természetes védelme és növelése a fő jellemzője, a talajt szerves trágyával ás felé helyezve szalma réteggel védik és gazdagítják. És bár kevesebb munkát igényel az ilyen gazdaság működtetése, mert nincs gyom és gyomírtás, de a jó magyar szeret dolgozni, így nem ez a legfőbb vonzó ereje.  Hétvégi kertek, kevesebb gazdálkodásra fordított időt biztosítani tudó életmód tökéletesen alkalmas a minőségi zöldek ilyen fajta előállítására.
 
 
 
 
 
 
 
– konvencionális mezőgazdaság.
Sajnos itt sérült leginkább a régi termelési tudás, melyet a profit, a multikkal folytatott harc indított útjára.
Válasszuk szét két részre a szempontokat melyeket mérlegelni kell, mikor a helyi konvencionális mezőgazdaságról gondolkodunk. A helyi termelők nagy része, ugyanis ebben a termelési formában állítja elő az élelmiszereinket.
 
 Előnye: 
a lakóhelyhez viszonylag közel jön létre a termék, viszonylag rövid időn belül tud eljutni a fogyasztóhoz, friss áruknál ez fontos szempont. Nem kell a termékeket ezért külön valamilyen szerrel érésüket lassítani, frissességüket serkenteni. ( ellenpélda a megértéshez pl. olasz retek, spanyol eper )
itt teremt megélhetést embereknek, mivel a mezőgazdaság kicsiben sok emberi munkaerőt igényel, tehát a mai munkanélküliségben fontos szempont lenne annak tudatosítása, hogy ez egy nagyon fontos munkahely teremtő ágazat.
– a helyi termelésben viszonylag kevesebb vegyszert alkalmaznak, a nagyüzemi konvencionális termelésnél, mert bár fontos szempont hogy az elültetett termék beérjen és bevételt hozzon, de a másik oldal az arra befektetett kiadás se tud a végletekbe menni.
– A helyben termelt idénynövény esetében, biztosak lehetünk abban, hogy a saját flórában és faunában termesztett növények, a legmaximálisabban rendelkeznek azokkal a mikro és makro elemekkel, melyek az itt élő emberek számára a legfontosabb. Ha az a növény tenyészidejére a leginkább optimális, tehát akkor érik, mikor annak ideje van, akkor ebből a szempontból a lehető legnagyobb beltartalommal fogja szervezetünk egészségét szolgálni. És természetesen ebből következik, hogy a túl korán és túl későn is termő növények, egyre veszítenek egészséges hatásaikból, melyet a zamat, az íz, a színük vesztésében is érzékelhetünk.
 

Hátrányok:

nem tekint a földre elsődleges értékre, melyből a növény létrejön, hanem a növény minél gyorsabb növekedése  és külleme a cél. A talaj táplálása is erre korlátozódik, a szerves trágya eleve ma nehezen hozzájutható az állattartás visszaszorulásával, ritka dolog, hogy egy gazdaságban növény termesztés és állat tartás is jelen van, melynek trágyája kinyerhető a növények ápolásához. A trágyázás maga egy macerás dolog, ellentétben a pétisó szórásával, melyet egy zacskóban meg lehet vásárolni, csak kik kell szórni, esetleg feloldva, hogy ne legyen túl erős, sokkal gyorsabb, olcsóbb, kevesebb energiát igénylő folyamat. Ráadásul hatásában intenzívebb, a tápoldatozott növényt nagyobb vízfelvevésre teszi alkalmasabbá, ezáltal gyors, látványos növekedésben részesül. Viszont azáltal, hogy egy növény nagyobb, nem tud több ásványi anyagot felvenni a talajból, mint ami abban van, pláne ha nem is pótolják annak összetevőit, maximum több vizet tud felvenni és válik szép naggyá, de nem beltartalomban egyre értékesebbé.
főleg hibrid magokat alkalmaz, a magfogás, az ősi honos növények gyűjtése és védelme ma nem szempont. Mert meg akar felelni a fogyasztóin igényeknek , pl. a lédús paradicsomot felváltotta a kemény paradicsom, mely bármeddig eltartható, nyomódásra nem érzékeny. Ezt a kereskedő is tovább értékesítheti, nem romlik, nem törik, a háziasszony is pakolhatja hűtőjébe bármeddig. Ez egy frissességet küllemébe nem lekövető termék. Az ár amit fizetünk érte, maga az íz, a zamat hiánya, és az ízben lévő alkotók hiánya.
 – A hibrid magokból, palántákból nevelt növények biztosabb terményt ígérnek, hiszen a rajtuk végrehajtott fejlesztés is mind azt szolgálta, hogy megfeleljenek a mesterségesen keltett vásárlói igényeknek. Egy-egy növény előnyös tulajdonságát a többi kárára és a kiemelve és más növények hasonló genetikájával keresztezve erősítenek bizonyos paramétereket, szín, nagyság, szárazság tűrés….stb. ami részben lehet hasznos is, de mindenképpen ront a növény beltartalmán, valamint ezek az egymással keresztezett növények egyes tulajdonságaikban előnyösek, de a többi rovására. És közben eltűnnek azok a fajták, melyek eredetileg is tudtak ellenállni a a túl sok esőnek, vagy a kevés csapadéknak, leküzdöttek kártevők létét, és teremtek mindenféle, nem csak első osztályú méreteben, de jót minden egyes darabjukban megőrizve.
– a Hibrid növények összességében nem ellenállók, több vegyszeres védelmet igényelnek, a permetezések során pedig a várakozási idő leteltével is vegyszer maradványok vannak a növényben. Ezt mutatják kik a Biokontroll Hungária vizsgálatai is, az eltitkolt vegyszerezést, akár több hónapra visszamenően is. Bár sajnos az is tény, hogy a régi magok egyre inkább eltűntek a választható palettából. A magbörzék hazai mozgalma ezt kívánná menteni.  Bővebben: GénmegőrzésMegőrizni a sokféleségetA gödöllői Haszonállat Génmegőrzési Központ
 
 
Share on FacebookOszd meg másokkal is!