2017.05.01

Bolyongva a fogyasztás labirintusában 2.rész

Egészséges táplálkozás

 

Mi végre is táplálkozunk ?
Táplálkozásunk célja fizikai testünk életben tartása.
Minőségi élelemmel való táplálása pedig egészségünk megőrzését szolgálja.
 
Minőségi táplálék alatt azt értjük, hogy az egyes élelmiszerekre beltartalma ( ásványi anyag, mikro- és makro elemek, vitaminok, enzimek…stb) maximális az adott élelmiszerre jellemző összetevőkben: a termesztés módjától, a feldolgozásig, valamint a vevőhöz való jutásának minden apró részletében ezek a szempontok kerülnek alkalmazásra. Ha ezek sérülnek, az élelmiszer veszít minőségi tápértékéből, mely az egészség védelmére való étkezést nem tudja teljesen szolgálni, vagy épp egészség ellenes folyamatokat generál a szervezetben.
 
 
Ennek ékes bizonyítéka, még laikusan belegondolva is több mint gyanús, a gasztroenterológiai szakrendelésen látható emberek sokasága, akik korra, nemre való tekintet nélkül betegednek meg a bevitt táplálék emészthetetlenségébe. Úgy tűnik, hogy a jóléti fogyasztói társadalomba valami  gikszer képződött az élelmiszerek nagy kínálata és az emésztő szervünk terhelhetősége között. A bevitt táplálék túlzott mennyisége egyéb egészségkárosítást is okoz, de írásunkban az élelmiszer egészség megőrző minőségének kulcsát keressük. Vajon hogyan lett mára ennyi élelmiszer allergiás, felszívódási zavarokkal küzdő ember, akiket orvosi tanácsra rögtön kedvelt élelmeiktől vonnak meg. És ha azokat nem fogyaszthatják, akkor mit? Hogyan tovább….?
 
 
 
 
Fogyasztás, de mi végre ?
 
Mielőtt a fenntartható fogyasztás szűk mezsgyéjén végighaladnánk, még egy fontos tényezőt meg kell állapítanunk, mely az alábbi szempontokat befolyásolja.
 
 
Ma a fogyasztói társadalomba élve, nem valódi szükségleteink alapján fogyasztunk, talán ma már nem is tudjuk megmondani mi is a valódi szükséglet, hanem vágyaink, kialakított értékrendjeink vezérelte  döntéseket hozunk arra vonatkozóan, hogy mit igen és mit nem, mit hogyan és hogyan nem, de mindenképpen fogyasztói társadalmunk mókuskerekét a (túl )fogyasztást forgatva gyakorlunk befolyást az egyén, egy térség, az ország, világ gazdaságára, és annak fenntarthatóságára is. Bizonyos értelemben mindenki tudatos fogyasztó, a maga szintjén határozott véleménnyel rendelkezik arról, hogy ő mit is képvisel. De a tudatos döntéseknek vannak szintjei, melyek megismerhetőek.
 
Ha arról gondolkodunk, hogyan is étkezzek, vásároljak ami egészségem megtartásának a legkedvezőbb, miközben a leginkább fenntartható, üdvös utat kívánom szolgálni, akkor egyszerre két szempontrendszert kell tudnunk összhangba hoznunk egymással, mely a globalizált világban választást és átgondolást kíván tőlünk. Ugyanis, térségünkben is tapasztaljuk, hogy a globalizáció miatt bizonyos élelmiszerek, már nem termelődnek meg földjeinkben, ( gazdasági okokból) ezeket a terményeket messzebbről vagyunk kénytelenek beszerezni, nem beszélve a minőségi termesztéstől, mely lehet csak tőlünk távolabb valósul meg.  Olyan dilemmákat kell tudnunk feloldanunk, mint  a helyi permetezett vagy a távolból érkezett bio élelmiszer között feszül.. Átgondolást igényel, hogy egészségünk, helyi gazadásunk, a fenntarthatóság jegyében vajon,  mi élvez elsőbbrendűséget és/ vagy hogyan oldható fel ez a dilemma. Lehet az egész probléma feloldhatatlannak tűnik it és most. De a kérdések felmerülése  már választ vár tőlünk. A válasz pedig lehet maga a változás, melyet egy fogyasztói közösségben magunk is generálhatunk.
 
Share on FacebookOszd meg másokkal is!