2017.04.23

Bolyongva a fogyasztás labirintusában a kiutat keresve 6.rész

 

Maga a húsfogyasztás szükségessége az egészséges táplálkozásban, egy külön nagy téma, most inkább csak arra tennénk kísérletet, hogy az állattartás etikus és fenntartható módját, kvázi a legegészségesebb módját is bemutassuk, remélve, hogy ezzel is sokasodik  azok száma, akik ezután az állattartásra és húsfogyasztásra másképp gondolnak és cselekednek.

 

 Extenzív vagy intenzív állattartás

 

Az állattartás legnagyobb szükségszerűsége annak a természetes körforgásnak a biztosítása az állati trágyával, mellyel a termőföldek megújhodnak, élő tápanyaggal látják el a növények életerős, egészséges növekedését. Ezek mellett az állatok tejet, tojást, szőrüket, bőrüket, húsukat biztosítják az ember számára, hogy egyéb szükségleteinket is biztosítsuk belőlük. Azonban ez nem ad jogot arra számunkra, hogy ezeket a kisajátítsuk magunknak, hogy az állatokat csak egyes tulajdonságaikért tartsuk, használjuk, minél jobban kizsigerelve adni tudó képességeiket. Természetes környezetben ez nem is valósult meg régen. A háztáji régen nem a túlzások színtere volt. Ehhez újra csak a túlfogyasztás korába kellett lépni, hogy egyes állatokba felismerjük, hogyan lehet csak tejre, húsra, tojásra specializálni őket, vagy csak szép szőrükért tartani !, hormonokkal termékenységüket, növekedésüket turbózni,  a legkisebb teret biztosítani számukra, hogy a tartásuk minél gazdaságosabb legyen, majd az így fellépő zsúfoltságból adódó betegségeket gyógyszerekkel lefedni. És mindennek csimborasszójaként az így képződött deformitásokkal magunkat táplálni. Ha ezt a képet magunkban megelevenítjük, hogy mit is tesz az ember az ilyen állattartással, el kéne borzadnunk magunktól!

 

Extenzív állattartás

Ez az egyetlen módja, hogy az állattartás emberhez méltó cselekedet legyen, haszonállataiból kinyerhető termékeinek a saját maga táplálásához.
Ide tartoznak a háztájik, a kistermelők gazdaságai. 
Jellemezői:
  •  teret ad az állatnak, hogy az mozoghasson, túrjon, kapirgáljon, legeljen, ne túl szorosan, egymást  ne akadályozva, feszélyezve élhessenek
  •  természetes környezetbe tartja őket, ahol nap, szél, eső érheti őket vagy ezek túl hatásaitól ellen védelmet is épít nekik.
  •  táplálásukra minőségi takarmányt biztosít. Mivel haszonállataink növényevő állatok, tehát azok az ember által összeállított takarmányában nincs helye állati eredetű alkotóknak pl. halliszt. A magas fehérje forrást biztos nem így kell biztosítani.
  •  táplálékukba növekedést, hozamot serkentő anyagokat, azaz hormonokat nem használ
  •  gyakori az ilyen tartásban az őshonos fajta, hiszen pontosan tudják gazdáik, hogy az állatok hajlamait használni és nem ellene menve gazdálkodni  bölcsebb megoldás
  •  szívósabbak, életerősebb az ilyen egyedek
És bár lehet, sőt biztos, hogy az így nevelt állatok nem adnak semelyikükből túl sokat, de ami kapható tőlük, azt  a legjobb minőségben biztosítják számunkra.
Bővebben: Kárpáti borzderes bemutatása

Intenzív állattartás

A nagyüzemi állattartás, a farmok tartoznak ide, ha van kivétel ezen a területen az nem elterjedt, sajnos általunk nem ismert….
  •  nagy létszámban tartja az állatokat
  •  mivel a gazdaságosság a fő szempont, az állatok egy főre eső tere minimális. Az ember ezt is tudta a végtelenségig fokozni, így mára rendelet szabályozza a minimálisan megengedhető teret, de ez is messze elmarad az állatok természetes igényeitől.
  •  a túlzsúfoltságból sok probléma adódik:
    – ha nincs kellő mozgás az állatok számára, az izmok elsatnyulnak, a jártányi erő is gond
     – ha folyton egymás lábán állnak, egymást is idegesítik, csípik, rúgják egymást, mely egyes állatok életének elvesztéséhez vezet. A tetemek ilyen tömegben sokáig az állatok között maradnak, mely további fertőzéseket okoz.
     ebből következik a nyugtatók és egyéb fertőzést csökkentő szerek adásának szüksége.
     – a gyors növekedéshez alkalmazott hormonok, gyorsan, nagy testtömeget eredményeznek, melyet a satnya lábak, a gyenge csontok nem bírnak. Lehet épp annyi mozgás ereje van egy állatnak, amivel az elé tett ételt magához veszi, de azért futni, már nem tudna.


  •  Pl. a gyorsan mellhúsra felnevelt csirke, fiatal csontjai nehezen bírják  idő előtti nagy testtömegüket, pl. a 6 hetes csirke az ilyen tartásban már levágásra kerül, hiszen “puha” mellehúsa adott a növekedést serkentő anyagoktól, míg a hagyományos tartásban még rántani se nagyon vágnak ilyen állatot., mert annak még nőni kell…
  • mozgásterük korlátozott, ha épp van, sokszor a természetes környezet hiányával tengetik le életüket, sivár, vagy épp “szép”, de  mindenképp ingerszegény környezetben.
A húsfogyasztás megnövekedett mértéke mára egy fenntarthatatlanságot idézett elő az ökológiában is. Az állattartás és a feldolgozásuk az egyik legnagyobb vízfogyasztást igénylő tevékenység, növények öntözése sem igényel ennyi vizet. Talán már ezért is átgondolásra érdemes a hús és húskészítmények  legalább túlzott fogyasztása, az egészség károsító hatásuk mellett. 
Tanácsunk, mérsékelt, minőségi húsfogyasztás!

 

Share on FacebookOszd meg másokkal is!