2015.10.29

Keramik Bt. – Szemján Tibor

fe049d683c74829c7c8bc79cee57ebc1Fényeslitkére, a “fényes tavacskák” vidékére mentünk a soron következő Kosár termelő látogatásainak színhelyére. Több dolog is érdekel minket ha útnak indulunk. Egyrészt maga a termék és annak létrejöttének körülményei, azok az emberek akik ezzel nap mint nap foglalatoskodnak, és az a környezet amiből az ember valamikor elindul és majd teszi dolgát a világban.

Információkban, történetekben, kulturális élményekben gazdag napot tudhatunk magunkénak. És azt a jó érzést, hogy a Kosár termelői csapata, milyen értékes emberekből áll.
11205030_1157148427648570_5949675483475535969_nSzemján Tibor története következik az Aranycipó Pékségen keresztül.

– Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen végeztem 1994-ben, mezőgazdasági gépészmérnök szakon. Nekem még olyan felsőoktatásban volt részem, amiben széles tudásanyagot kaptunk nem túl mélyen, de jó tájékozódási alappal, ebben tudott hullani olyan mag, ami később szakterületként megfoganhatott és alaposabb tudássá válhatott. Az egyetemen tanultam élelmiszer épészetet is, ez a szál tudott találkozni a közben itthon zajló családi ügyekkel- mesél Tibor.

12042969_1157149854315094_5998250086707290589_nA rendszerváltás után gombamód szaporodnak a kis pékségek, a szülők munkahelye is meginog, a csakád vállalkozásba kezd, először díszkerámiák értékesítésébe a kor szokása szerinti garázsboltban, innen a Keramik Bt. cégnév. A családban volt egy pék házaspár, ilyen találkozásokból és kényszer szülte helyzetből indul 1994-ben egy Zöld Forrás pályázat felhasználásával az építkezés Fényeslitkén. Tibor egyik kezében a friss diplomával jön haza és veszi másik kezében a kubikos szerszámot, ő is építil a pékséget.

“Így lettem pék. De lehettem volna nyúlász is- nevet, mert a diploma munkám a a mélyhűtött nyúlhús francia piacra kerüléséből írtam, abba az irányba is kanyarodhatott volna utam.”

12063371_1157148837648529_2959334599120567535_n“Nehéz volt betörni a piacra, mert a nulláról kellett felhozni a termelést 100 mázsára. Az akkori gomba módra szaporodó kispékségek közül azonban mára mi lettünk a legöregebbek. A többi idő közben feladta, csődbe ment, egyéb okokból megszűnt.
A rendszerváltás után, mikor 1994-ben a mi pékségünk is indult, még volt szakmaiság, szakmai tisztelet, magam is egy régi öreg szakembertől Makár Ferenctől tanultam. Akkor még kellő alázattal lehetett csinálni a szakmát. Mára, kimondható, hogy nem. A minőségi pékárú egy kis rétegnek igénye, fellazult az értéke annak, mit értünk jó kenyér szó alatt. Vannak akiket a sűrűbb bélzetű kenyér a szegénységre, a nélkülözésre emlékezteti. A puhább kenyerek meg silányabb beltartalommal rendelkeznek. Sajnos ezen a téren is igaz, hogy olyan anyagok tömkelege van a tésztákba, melyek az állomány minőségének javítását célozzák, és nem a kenyér tápértékét növelik. És bár törvény van rá, hogy jelezni kell, ha a termékben ilyen anyagok találhatók, de a gyakorlat sajnos mást mutat.”

11065841_1157157280981018_192042589662813087_nA pékséget járva szemtanúi vagyunk a kézműves termékek készülésének. A folyamatot, bár segítik a kelesztő-, nyújtógépek, de a formázás, töltés mind kézi munkák eredménye. Lehetőségünk van bemenni az alapanyagok raktárába, ahol látható mi kerül a termékekbe. Nyílik a raktár ahol láthatjuk a lisztes zsákokat, nyílik a szekrény és illatozhatjuk azokat a természetes ízaromákat, amelyek ha szükséges segítik a terméket még ízletesebbé tenni. Alapjában törekednek a magyar alapanyagok használására, magyar gabonát használnak, melyet a legmodernebb őrlési technikával teszik még jobb alappá. De alapjában véve itt is elmondható, hogy a kor vívmányainak, fogyasztói igényeinek is megfelelni nem biztos, hogy a szorosan vett helyi tudja biztosítani. Sokadjára halljuk ezt látogatásaink során, egyre több lehetőséget érezve arra, hogy lenne igény felhasználói oldalon is a jó minőségű helyi termékek, alapanyagok fejlesztésére.

12063536_1157147147648698_2002635114888755841_n“Mikor kemencét építettünk célunk volt a hagyományos kenyérsütés kultúráját visszahozni. A Monarchia idejéből származó bakter, un. Szkaresz kemencénk van, 6000 tégla, 3 tonna üveg beépítésével, 2 ajtós, azaz elöl, hátul ajtónyílással. Hátul tüzelünk és az első térben sül a kenyér. A tető alatti részben pedig gyümölcsök aszalására is lehet használni a sütés utáni hőt.
A Kosár Közösség vásárlói azokból a pékárukból választhatnak zömében, melyek e hagyományos módon készülnek, hosszú kelesztéssel, valódi kovásszal, akácfa tüzelésű kemencében sülnek. Pillanatnyilag egy por alapú élesztőt használunk, de jövőbeli tervem, a levegőből befogható baktérium törzzsel való kelesztés, mely a tejsavas és nem az ecetsavas irányba tolja el a kovászt. Mint ahogy különbség van a kenyér ízét tekintve abban is, ha elektromos vagy gáztüzelésű kemencében sül, ekkor savas, ha klasszikus fa tüzelésű kemencében sül, akkor lúgos kémhatás felé tolódik a kenyér kémhatása.”

12046710_1157157580980988_1796507914709747169_nMiközben sül a kenyér beszélgetünk még sokféle dologról, amiben egy letűnni látszó kor értékmentése zajlik. úgy mint a család férfi tagjainak a restaurálási hobbija, az őshonos almafajták ügyének védelme, templom felújítás, vagy épp magának a pékség udvarának kialakítása, mely a Nagybirodalmi Kastélyrendszer hangulatát szeretné visszaadni még a mai modern csűr képében is. Informáltság, műveltség, értékrend tükröződik vissza minden történetből, melyet a Szemján férfiak, apa s fia elénk tárnak.

Ezúton is köszönjük, hogy beengedtek életükbe, otthonukba, hogy mertek látni és láttatni őszinte hozzá állásukkal.

 

További képek: Szemjén Tibor, Aranycipó Pékség

Share on FacebookOszd meg másokkal is!